Plenáris előadók

A hagyományos médiaműveltség koncepciója és oktatási gyakorlata sem hatékonyság, sem elterjedés tekintetében nem váltotta be igazán a hozzá fűzött reményeket (ld. pl. Ofcom riportok). A média intézményi-tantárgyi közvetítése elvérezni látszik a technológiai fejlesztések versenyében az emberi figyelemért. Az előadás ebből a csomóponti problémából indul ki. Célja, hogy az újmédia technológiai vonásait és használati jelenségeit bemutatva új koncepcionális ajánlást tegyen a média oktatására. A research review elemző módszerével kíván rámutatni arra, hogy elérkezett az idő a médiaműveltség szemléletváltására, új készségek azonosítására és ezek fejlesztésének tervezésére.

Dr. Aczél Petra kommunikációkutató, egyetemi tanár, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzora. Főbb kutatási területei a klasszikus és modern retorika, az újmédia-kommunikáció és a jövőkészségek.  Ezeken a területeken négy önálló és négy társszerzős könyvet publikált, öt könyvet szerkesztett, illetve több mint kétszáz magyar és angol nyelvű tudományos-szakmai közleménye, tanulmánya jelent meg. A legutóbbi, társszerkesztett, szerzőként is jegyzett kiadványa a 2023-ban megjelent Deepfake: A Valótlan valóság c. tanulmánykötet. Többek között a Future Potentials Observatory kutatásvezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Kommunikáció- és Médiatudományi Állandó Osztályközi Bizottságának alelnöke, az Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság kutatásvezetője. 

By framing machine learning as an active player in a technological system, the discussion aims to shed light on its role in the wider ecosystem and how it serves as a knowledge-making approach to enhance and innovate the artistic process.

 Craftsmanship is crucial in this exploration, emphasizing the materiality of making and the aestheticization of machine learning methods. The process involves working with unconventional datasets, creating a performative experience during training, and intentionally adjusting the machine learning model to generate "beautiful mistakes." 

The discussion will delve into how different methods of knowledge acquisition in machine learning—such as supervised learning, unsupervised learning, and reinforcement learning—can, through aesthetic transformation, contribute to the development of a new artistic medium. Additionally, it will explore whether artists can propose innovative approaches to machine learning knowledge acquisition, leading to unexpected and unique results.

Brigitta Zics (HU/UK) is a distinguished artist and researcher, focusing on the intersection of art and technology. Currently serving as an Associate Professor at the Knowledge Lab, University College London, where she founded and leads the Media unit. Brigitta holds degrees from the Hungarian University of Fine Art Budapest and the Academy of Media Arts Cologne (2004). Notably, her work earned a nomination for the International Media Art Award at ZKM (2004), and she was selected as one of Europe's Best Multimedia Artists at Europrix (2005).

 In 2015, she published the Experiential Art Manifesto. Her book, "The Transparent Act" (2018), provides an interdisciplinary analysis of interactivity in art.

 Driven by a profound interest in AI, Brigitta explores the question of agency, contemplating how AI can be viewed as an actor within a technological system and the wider context of society.

Dr. Lovászy néhány napos korában vesztette el hallása 80%-át. A jogi egyetem elvégzését követően 2007-ben kapott doktori (Ph.D.) fokozatot summa cum laude minősítéssel szociális, foglalkoztatási és emberi jogi témában a fogyatékosságügy területén.

2003 és 2005 között Magyarországot képviselte az Európa Tanács fogyatékosságügyi munkacsoportjában (CD-P-RR) Strasbourgban. 2009-től Brüsszelben szakmai tanácsadó az Európai Parlamentben szociális és foglalkoztatási témákban. 2012-ben ENSZ-szakértő a UNCRPD bizottságában, 2016-ban további 4 évre újraválasztottak, munkája során több, mint 100 ország értékelésében vett részt. 2018 és 2022 között miniszteri biztos, majd 2022-től miniszteri főtanácsadóként dolgozik a Miniszterelnökségen.

200-nál is több publikációja és írása jelent meg gazdasági, jogi, munkajogi és közéleti folyóiratokban és kiadványokban, valamint két egyetemi jegyzet fejezetének is szerzője, illetve a Ludovika Kiadó gondozásában megjelent Európai körkép című kötet egyik szerzője és egyben társzerkesztője.

Dr. Krasznay Csaba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Tanszékének egyetemi docense, kutatási témája a kiberbiztonság és a kiberhadviselés. 2003-ban szerezte meg diplomáját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar villamosmérnöki szakán, majd PhD-ját az NKE-n 2012-ben katonai műszaki tudományok területén. Felsőoktatási tevékenysége mellett folyamatosan dolgozik piaci közegben is.

A 2020-as évek kezdetén a negyedik ipari forradalom zajlik éppen, és talán észre sem vesszük, hogy a digitális technológia átalakítja a mindennapi életünket. A hétköznapi ember ezeket a változásokat leginkább úgy érzékelheti, hogy egyre több okostelefont, okosórát, okosvillanykörtét használ, miközben a háttérben az ipar, a termelés, a közművek, általánosságban az egész gazdaság is egyre jobban függ ezektől a hálózatba kötött eszközöktől, az általuk generált adatoktól és mesterséges intelligencia által támogatott automatizációtól. Ez a függés pedig komoly kitettséget jelent a kibertéri fenyegetésekkel kapcsolatban. Az előadás célja bemutatni, hogyan hatnak a kiberbiztonsági kihívások napjaink társadalmára és bemutatni, milyen módon jelenik meg az adat és az automatizálás a támadók és a védelem oldalán.